Oldalak

2010. augusztus 28., szombat

Edna O'Brien: Vidéki lányok

Edna O'Brien ír írónő, aki regényei témáinak nagy részét saját gyermekkorának élményeiből meríti. A Vidéki lányok című regénye, egy trilógia első kötete, amely a fülszöveg szerint önálló egészet alkot. Hogy melyek a trilógia további részei arra nem találtam utalást.

A regény két vidéki "kislánynak" az életét követi tizenkét éves koruktól tizennyolc éves korukig. A két főhős személyisége gyökeresen eltér egymástól. Caithleen a csendesebb, jó tanuló lányka, aki nehéz körülmények között él. Baba a másik lány, erőszakos, parancsolgató, elkényeztetett jómódú lány, aki abban leli örömét, ha a legjobb barátnője orra alá borsot törhet.

A regény szerves része a helyszín megválasztása. A kezdetek a vidéki, falusi környezetben játszódik, ahol a természet, a gazdálkodás, a táj szeretete erősen kötődik a mondanivalóhoz is. Ez az a hely, ahol még Caithleen is viszonylag stabilan áll a lábán, kevésbé tudja befolyásolni Baba.

A második helyszín a zárda. Caithleen jó tanuló, a környezetébe beilleszkedő lánnyá cseperedik, de Baba hatására az egész életét befolyásoló lépést tesz. Az ártatlan és naiv kislányból nagylány válik amikor Dublinba kerül.

Miközben megismerhetjük a két lány első szerelmeit, csalódásaikat, örömeiket és bánatukat az írónő a tipikus fejlődésregény lépéseit veszi sorra és erre építkezik a történet is.

A mellékszereplők alakja is viszonylag jól kidolgozott, életszerű.
Amit hiányoltam az az igazi befejezés. Hirtelen vége lett az egésznek, mintha elvágták volna. Persze lehet, hogy igazságtalan vagyok, mert mindezt azért érzékelem így, mert egy trilógia első kötetéről van szó.

3,5/5
saját könyv

2010. augusztus 26., csütörtök

Manuel Puig: Rúzsos kis ajkak


Manuel Puig argentin író volt. Fontos tudni róla, hogy forgatókönyv írónak készült.
A "Rúzsos kis ajkak" szerkezeti felépítésében jól tükröződik ez a szándék. A regény egy része úgy készült mint egy forgatókönyv: leírja, hogy egy mástól függetlenül adott időben mit csinálnak a szereplők; a múltat felidézett levelekből ismerhetjük meg. Puig rendkívüli érzékkel mutatja be egy eldugott kisvárosban élők lelki életét, amelyet a tömegkultúra és a giccs szeretete, majmolása határoz meg.
Nem határozható meg pontosan a főszereplő személye, hiszen minden szereplő szerepet kap a történet formálásában. Talán Juan Carlost lehet kiemelni, aki személyével összefogja a történet szálait, annak ellenére, hogy a regény első mondta a halálhírét jelenti be.
Érdekes történet, érdekes kivitelezéssel, megpróbálom a másik magyarra fordított művét is megszerezni és elolvasni. Talán annyit még megemlítenék, hogy itt a moly-on én voltam a könyv első olvasója.

4/5
könyvtári példány

2010. augusztus 22., vasárnap

Amélie Nothomb: Hódolattal esengve

Az írónő életrajza alapján feltehetően önéletrajzi vonatkozású rövidke regényről van szó. Rövidsége ellenére a lehető legmélyebben bontja ki azokat a kulturális ellentéteket, amelyek a nyugati és a keleti kultúra között húzódnak. Bepillantást kapunk egy átlagos és egy középkáder dolgozó mindennapjaiba, a japán munka világába. A nagyfokú alárendeltség és kiszolgáltatottság nem csupán a nő - férfi kapcsolatra jellemző, hanem a munka és a dolgozók viszonyára is. Aki nem az elvárásoknak megfelelően cselekszik (még ha előnyösebb lenne is ez a vállalat szempontjából) azonnal szabotázzsal vádolják meg az illetőt és kikerülhetetlen megalázásban lesz része.

Amélie-szán mindezeket az ellentéteket nagyon is mélyen átélte, amikor egy évet Japánban dolgozott. Ennek az egy évnek állít emléket a regény.

4/5
könyvtári példány

2010. augusztus 21., szombat

Göran Tunström: Karácsonyi oratórium

Ismét egy fantasztikus könyvélménnyel lettem gazdagabb és egy újabb svéd kedvencet találtam magamnak (és remélhetően másoknak is).

A regény a jelenben indul majd egy hatalmas körutazás, életek és generációk sorsának bemutatása után visszakanyarodik a jelent sugalló befejezéshez. A regény címe: Karácsonyi oratórium ok és okozat a regényben. Kapcsolódik a történetet indító tragédiához és a visszatérés okához.

Nem szabályos a regény felépítése időnként úgy tűnhet, hogy ugrál térben és időben, de ez nem csapongás, hanem láncszerűen kapcsolódnak össze a történet gyöngyszemei. A muzsika világában, annak kifejezéseivel építi fel hasonlatait Tunström, aki ezzel a süketek és hallók közötti különbséget érzékelteti.

Az egyik főszereplő család tragédiájával indul a történet, Solveig halálával. A zene világából a mélységes sötétségbe hullva. Két gyermek és egy magára maradt apa próbálja az életet folytatni. Ebben az életben csak a túlélés a fontos. Álom és ébrenlét, ábránd és valóság között hánykolódnak, minden nap megküzdenek a halál elfogadásáért. Ezt az időszakot főként két gyerek szemén keresztül láthatjuk, ismerhetjük meg. Feltűnik a műben Selma Lagerlöf is mint mellékszereplő, de a fiúk kedvence.

Egy átmeneti képpel betekinthetünk Solveig rokonságának életébe is, ahol szintén a magány és a kitaszítottság érzése az úr. Torinnak nincs ereje egyelőre kilépni az önmaga számára teremtett kényelmes mocsárból, nem akar tudomást venni az őt körül ölelő világról. Hatalmas traumának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy lépjen, hogy kilépjen a dagonyából.

Újabb kép.Aronnak nem sikerül feldolgoznia Solveig halálát, ezért egy hosszú útra indul, hogy megkeresse őt.

Sidnerre, a fiúra hárul, hogy a család (és saját megtépázott önérzetét) sorsát egyenesbe hozza és a dolgokat a helyére tegye. Ő általa mondja ki az író a végén, hogy halálból élet születik. Halál és élet a két véglet a regény két sarokköve, pólusa, minden ami történik az ezek közötti vonzás és taszítás következményei.

Nagyon örülök, ennek az "1001-könyv" válogatásnak, mert enélkül nem jutottam volna el ehhez a könyvhöz. Hatalmas élményt jelentett, és ahogy egy kicsit olvasgattam az íróról (1937-2000), biztos hogy még keresni fogom a műveit.

5/5
kedvenc könyv
könyvtári példány

William Somerset Maugham: Karácsony Párizsban

Rövidke kis történet Tipikus Maugham-i stílusban.

Charley Mason ifjú fiatal ember nagy változás előtt áll, édesapja helyére készül az üzleti életben. Mielőtt elfoglalja a jelentőség teljes pozíciót egy párizsi utat szerveznek számára. Itt meglátogatja Simont, a legjobb barátját, aki az első éjszakán megváltoztatja Charley szabadságról szőtt terveit.

Lydia, az egyszerű orosz emigráns lány, aki kurtizánként tartja fenn magát, szinte magához láncolja a jól nevelt, csendes fiút és egy élet tragédiáját zúdítja a nyakába. Lydia sorsán keresztül léhűtő és csapodár életeket ismerünk meg, Charley-nak lassacskán felnyílik a szeme a dolgok mögé kezd látni.

Hazatérte után már nem úgy látja a világot, mint korábban, de az elvárásoknak megfelelően viselkedik az angol otthonban.

Kellemes regény, rövidebb kalandokkal, érzelmi mélységek bemutatásával és az élet sokszínűségének érzékeltetésével.

4/5
könyvtári példány

2010. augusztus 17., kedd

Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub


Corso, a magányos könyvvadász vívódása és bonyolult megoldáskeresése a megbízói felé, nagyon vegyes érzelmeket keltettek bennem.

Egyrészt a téma nagyon érdekes. Helyenként a regény is pörgős, jól lehet haladni vele. Az események logikusan egymásból következnek mint egy jó krimiben. Corso kiforrott személyisége jól tapintható ezekben a részekben.
Két vezérszálon futnak az események, amelyek Corso véleménye szerint összefüggenek egymással. Hogy így van-e, az a regényből kiderül. Van benne egy kis mágia és spiritualitás, megoldatlan középkori rejtvény.

Másrészt vannak benne hosszú leírások, részletekbe menő "szőrözések", amelyek egy átlagos olvasót talán annyira nem érdekelnek. Egy-egy szál és szereplő személyének bemutatása elvarratlan, kidolgozatlan. A végén (számomra) hiányzik a nagy bumm, a katarzis, hogy jó érzéssel tegyem le a könyvet, ez igen!

Középszerűnek érzem:
3/5
könyvtári példány

2010. augusztus 15., vasárnap

William Somerset Maugham: Borotvaélen


Maugham (saját bevallása szerint) a cselekményt megtörtént eset alapján írta meg, mindössze a neveken változtatott. A történet színhely zömében az európai kontinens, főhősei amerikaiak. Főhőse Larry, aki köré a többi hős élete fonódik. Az első világháborút megjárt fiatalember leszerelés után nem tud mit kezdeni magával, nem látja, nem találja az élet értelmét, és igazi énje, a világ megismerése érdekében mindenfelé utazik, míg elérkezik Indiába, ahol a megtisztulás "magvait" megismeri.

Fantasztikus társadalmi látlelet a könyv.
Hősei átélik a nagy gazdasági világválságot és annak hatását, másik hőse a megmaradt arisztokrácia hattyúdalában szerepel, az irodalmi és művész világot maga az író képviseli. De találunk közöttük kurtizánt és kitartott nőt is, akik a maguk módján próbálnak életben maradni. Szereplői jól kidolgozott, őszinte, élő figurák. Tele vannak érzelmekkel, önzéssel és adni akarással, fáradhatatlan társasági lények, akik minden áron meg akarnak felelni a társadalmi elvárásoknak. Kivétel mindez alól Larry, a komoly és naiv, az őszinte és makacs fiatalember, aki mosolyogva veszi tudomásul a jó tanácsokat, de esze ágában sincs megfogadni őket. Borotvaélen táncolva keresi a misztikum és valóság határát, a szeretet és a megértés szerepét az emberi életben. De borotvaélen próbálja élet fenntartani a többi szereplő is, a maga módján.

Személy szerint nagyon tetszett a könyv. Megragadtak a szereplők, együtt izgultam velük a következő lépésükért, a leírások alapján szinte felidézhetővé vált a környezet, amelybe Maugham a történetet elhelyezte.

Méltatlanul olvasatlan könyv.

5/5
könyvtári példány

2010. augusztus 12., csütörtök

Anne Brontë: Wildfell asszonya


Meg kell súgnom (kissé szégyenlősen), hogy az eddigi életemből kimaradtak a Brontë-lányok regényei. A polcomon és a listámon már minden előkészületet megtettem ennek a hiányosságnak a pótlására. Szerencsére az első regény, amit olvastam Anne Brontë: Wildfell asszonya csak segíti ezt az elhatározásomat.

A Willdfel asszonya gyakorlatilag egy napló formában írt regény, amelynek végső keretet egy levelezés ad. A levelezés egy fiatal férfi és barátja között folyik, amelyben feltárul a fekete ruhás, titokzatos asszony korábbi élete és nyomorúsága.

A múlt feltárása során, a naplóból sorra felbukkannak a szereplők. Mindegyik a legteljesebb jellemrajz és a kibontakozó cselekedetek alapján tárul az olvasó elé.
Bár szentimentális regényről van szó, nem csöpög az érzelmektől, bár a vége az elvárásoknak megfelelő.

Nagyon tetszett a könyv, pörgős, érdekes, helyenként izgalmas regény, érdemes elolvasni.

Philip Roth: Összeesküvés Amerika ellen


Philip Roth életrajzi elemekre épülő regénye a zsidók elleni progromok megjelenéséről szól a mindennapok Amerikájában. Ok: Hitler és a fasizmus hatalomra jutása az európai kontinensen, majd a második világháború megindulása.
Itt jön a fantasztikus csavar a könyvben. A fasizmushoz történő amerikai viszonyulás bemutatásakor már nem a "valódi történelem", hanem a lehetséges, a fantasztikum története jelentkezik. Roth kérdése: Mi lett volna ha...?
Bemutatja. Részletesen és emberközelien: mi lett volna, ha a demokrácia fellegvárában hatalomra jut a fasizmus és a közel 4 millió zsidó élete az antiszemita programok áldozata lesz. A német és olasz példát látva valóságosnak tűnő részletességgel írja le egy lehetséges fasiszta szimpatizáns elnök megjelenését és tettei következményét.

A legfélelmetesebb a regényben, hogy olyan sok benne a valós elem, hogy szinte bizonytalanná válik a valóság és a fikció határa és már-már félelmet gerjeszt a regény történetfolyama.

A jól megszokott kidolgozott szereplőkkel, logikusan felépített történettel találkozunk a műben.
Roth személyes "barátommá vált". Eddig minden könyve nagyon tetszett és mindent el fogok követni, hogy könyveit a polcomon tudjam - ha másért nem, abban a reményben, hogy a lányom, mint szellemi örökséget, olvasni fogja! :)( Bár igazából, ha lesz elég időm, akkor az újraolvasás lenne az igazi!)