"A cár őrültje" című regény olvasása közben Csehov 6-os számú kórterem című művének alapkérdése jutott eszembe: Ki van a rács mögött - minden csak nézőpont kérdése.
Kross többször utal a kérdésre: Ki az őrült? Őrült-e az őrült?
Őrült-e Timo főhős, azért, mert nemesi létére egy észt parasztlányt vesz feleségül.
Timo egy felvilágosult gondolkodó, aki összeütközésbe kerül a cárral, a cári önkénnyel. Gondolatai elfogadhatatlanok, ezért őrültnek nyilvánítják. Egy őrültnek viszont megvan az az előnye, hogy nyíltan hangoztathatja véleményét.
"Az egyeduralkodónak a törvény alapján kell kormányoznia, amely fölötte áll. És Isten nevére se hozzon gyalázatot... Az uralkodó legyen az állam első szolgája, személyében szent, de tetteiért felelős, úgyhogy őrizetbe lehessen venni, ha szégyenteljes szenvedélyeknek adja át magát, megfeledkezik kötelességeiről és ballépéseket tesz..."
Mi ez, ha nem egy "őrült beszéd a cári abszolutizmus korában.
A mű történelmi látlelet, az abszolutizmusok koráról (cári Oroszország, Spanyolország, Franciaország).
Az egyszerű középnemes sorsán keresztül megjelenik mindaz, ami a fejlődéshez, haladáshoz szükséges: hazaszeretet, büszkeség, árulás, de ugyanúgy az emberi vonások is, mint szerelem és összetartozás.
Kross minduntalan a saját országa történelméhez nyúl vissza, saját vallomása alapján A cár őrültjében olyan hőst választott,aki ellensége minden kompromisszumnak - és ezt őrültsége folytán meg is teheti.
3/5
könyvtári példány
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése