Oldalak

2010. augusztus 17., kedd

Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub


Corso, a magányos könyvvadász vívódása és bonyolult megoldáskeresése a megbízói felé, nagyon vegyes érzelmeket keltettek bennem.

Egyrészt a téma nagyon érdekes. Helyenként a regény is pörgős, jól lehet haladni vele. Az események logikusan egymásból következnek mint egy jó krimiben. Corso kiforrott személyisége jól tapintható ezekben a részekben.
Két vezérszálon futnak az események, amelyek Corso véleménye szerint összefüggenek egymással. Hogy így van-e, az a regényből kiderül. Van benne egy kis mágia és spiritualitás, megoldatlan középkori rejtvény.

Másrészt vannak benne hosszú leírások, részletekbe menő "szőrözések", amelyek egy átlagos olvasót talán annyira nem érdekelnek. Egy-egy szál és szereplő személyének bemutatása elvarratlan, kidolgozatlan. A végén (számomra) hiányzik a nagy bumm, a katarzis, hogy jó érzéssel tegyem le a könyvet, ez igen!

Középszerűnek érzem:
3/5
könyvtári példány

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése